Hónap: 2023 március

Ennek a postnak a témája örvendetes szakításnak tűnhet a társadalom megszokott retorikájával, miszerint a sikerhez hajlandónak kell lennünk „110 százalékot adni”. Ez a kifejezés  az erőfeszítés tárgyára vonatkozó irreális normákra utal. De valóban a maximális erőfeszítés az egyetlen út a sikerhez? Vajon van-e alternatív módja annak, hogy önmagunk legjobb, legsikeresebb változatává váljunk, miközben egészséges, kiegyensúlyozott életet élünk?

Ebben a cikkben utánajárunk azoknak a veszélyeknek, amelyek abból adódnak, ha az erőfeszítést a siker kulcsfontosságú elemének tekintjük. Feltárjuk a könnyed cselekvés titkait és azt, hogyan építhetjük be a könnyedséget a napi rutinunkba, valamint a szokásos meditációs gyakorlatunkba. Talán ez az első alkalom, amikor találkozol azzal a gondolattal, hogy a próbálkozás hiánya valójában segíthet a siker elérésében, ezért ne lepődj meg, ha kissé ellenállsz ennek a koncepciónak. Ha azonban kitartasz, rájöhetsz, hogy a könnyed cselekvés azt a megkönnyebbülést és tisztaságot nyújthatja, ami eddig hiányzott az életedből.

Az erőfeszítés paradoxona

Mindannyian szembesültünk már olyan kihívásokkal és akadályokkal, amelyek megakadályoztak bennünket céljaink elérésében. Általában azt mondják nekünk, hogy a legjobb módja annak, hogy szembenézzünk ezekkel az akadályokkal, ha még keményebben próbálkozunk. Hosszú órákat és irreális mennyiségű erőfeszítést és mentális fegyelmet szentelünk a problémának abban a hitben, hogy az egyetlen ok, amiért még nem sikerült megoldani, a megfelelő erőfeszítés hiánya. Valóban, bizonyos esetekben a nagyobb erőfeszítés minden bizonnyal meghozza nekünk azokat az eredményeket, amelyekre törekedtünk, ugyanakkor sokszor előfordul, hogy ez a sikerképlet nem biztosítja a kívánt eredményeket. Sőt, még azt is tapasztalhatjuk, hogy ez a fajta túlerőltetés többet árt, mint amennyit segít nekünk.

Vizsgáljuk meg ezt a kérdést a mindfulness meditáció összefüggésében. A meditációt gyakran tévesen relaxációs eszközként hirdetik, de bárki, aki gyakorolja, tudja, hogy sok koncentrációt és erőfeszítést igényelhet. Az elménk teljesen üresen tartása nem olyan készség, amely velünk születik, rendkívül nehéz lehet nyugodtnak és központunkban maradni a kapcsolatokról, a munkáról vagy a vacsoráról szóló tolakodó gondolatok ellenére. Úgy tűnhet, hogy az egyetlen módja annak, hogy legyőzzük ezeket az akadályokat, ha még keményebben próbálunk koncentrálni. Nehéz gondolatokat tolunk ki az elménkből és megpróbáljuk irányítani gyakorlatunk minden aspektusát.

Sajnos a meditációnak ez a megközelítése gyakran nem működőképes. Próbáljunk a meditációra állapotként gondolni, nem pedig cselekedetként. Ha arra számítunk, hogy megszüntetjük az élet minden szorongását és elérjük az ébredés vagy megvilágosodás állapotát, akkor a céljaink talán egy kicsit magasak, egyszerűen nem lesz elég több erőfeszítést tenni.

Napi szinten láthatjuk, hogy a helyzetre gyakorolt nyomás csak fokozott stresszt és szorongást eredményez. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit meditációval remélünk elérni. Tehát gondold át, hogyan gyakorolhatnád a cél nélküli meditációt, mert gyakran minél keményebben próbálkozunk, annál kevésbé leszünk sikeresek.

Irányított figyelemfáradtság

Mindannyiunk számára eljön az a pont, amikor az agyunk eléri a kapacitásának határait és képtelenek vagyunk több mentális stimulációra. Amennyiben ezekben a pillanatokban nem lazítjuk agyunk gátló figyelemmechanizmusait, akkor kockáztatjuk az irányított figyelemfáradtságot. Ez nem betegség vagy rendellenesség, de megterheli az agyunkat, csökkenti a mentális tisztaságot és befolyásolja a munkahelyen, otthon vagy társadalmi helyzetekben való működésünket.

Irányított figyelemfáradtság akkor következik be, amikor megpróbáljuk a figyelmünket egy dologra irányítani, miközben az összes többi ingert próbáljuk kizárni az agyunkból. Ez olyan helyzetekben figyelhető meg, amikor például egy közelgő vizsgára készülünk vagy egy fontos projektre összpontosítunk. Mivel úgy gondoljuk, hogy ez a feladat az egyetlen dolog, ami megérdemli a figyelmünket a jelenlegi pillanatban, hatalmas erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a környezetünkben lévő egyéb ingerek zavaró hatásait. Ismerős ugye, hogy vizsgára készülni csak akkor lehet, ha tökéletesen tiszta és rendezett a környezetünk?

Ennek a reakciónak a középpontjában agyunk gátló rendszere áll. Amennyiben a figyelmünket a projektünkre irányítjuk, azt gondolhatjuk, hogy kizárhatjuk az olyan zavaró tényezőket, mint a háttérzaj vagy az ablakunkból nyíló kilátás vagy akár a rendetlenség. Lehetetlen azonban, hogy gátló rendszerünk kizárólag egyetlen tárgyra összpontosítson, ezek az ingerek is lekötik. Ezért előfordulhat, hogy a végén túldolgozzuk az agyunkat anélkül, hogy észrevennénk.

Az irányított figyelemfáradtság tüneteivel tisztában kell lenni. Ezek a következők:

• Ingerlékenység
• Képtelenség a mindennapi feladatok elvégzésére
• Feledékenység
• A társadalmi jelzések fel nem ismerése

Az irányított figyelemfáradtság könnyen orvosolható, ha egyszerűen ellazítjuk a figyelmünket. Remélhetőleg most már világos, hogy az erőfeszítés nem feltétlenül jelent sikert és óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mekkora nyomást helyezünk magunkra – ez nagyon negatív eredményekhez vezethet mind fizikai, mind mentális jólétünk szempontjából. De akkor milyen meditációs technikákat alkalmazhatunk, hogy a könnyedséget behozzuk a gyakorlatunkba?

Mi a könnyed meditáció?

A meditáció más formáival ellentétben a könnyed meditáció művészete arról szól, hogy megállítsuk a „több” keresését és ehelyett arra összpontosítsunk, ami már megvan. Ez azt jelenti, hogy fel kell ismernünk, hogy a saját tapasztalataink manipulálására irányuló erőfeszítések hatására gyakran frusztráltnak és feszültnek érezhetjük magunkat és végső soron több kárt okozhatunk, mint hasznot. Ez a fajta meditáció a jelen pillanatra összpontosít, tehát ne aggódj vagy várj valami nagyobbra, mint ami most történik. Ez azt is jelenti, hogy elégedettebb lehetsz az életeddel úgy, ahogy van.

A Wu Wei koncepció

A Wu Wei egy ősi kínai fogalom, amely szó szerint azt jelenti, hogy „nem cselekvés” vagy „nem tesz semmit”. Szorosan kapcsolódik a könnyed cselekvés céljához, de a különböző filozófiai irányzatokon belül a Wu Wei többféleképpen is értelmezhető. Ez gyakran attól függ, hogy a meditáció melyik formáját választjuk. A fő cél azonban mindig az, hogy elérjük azt a pontot, ahol nem kell erőfeszítéseket tenni az élet megváltoztatására.

Az erőfeszítés és a még több erőfeszítés nem mindig jelent jobb eredményeket. Amikor a békét, a boldogságot és az erényt próbáljuk ápolni, elengedhetetlen, hogy türelmesek legyünk és ne próbáljunk eredményeket kikényszeríteni. Az ókori kínai filozófus, Konfuciusz azzal érvelt, hogy az erényt meg kell öntözni és gyomlálni, mielőtt kihajthatna. Amennyiben a növények nem nőnek elég gyorsan, akkor nem mész ki a mezőre és nem kezded el húzogatni őket, hogy gyorsabban növekedjenek, ehelyett vársz, gondozod őket és segítesz nekik kihajtani. Természetesen valamiféle erőfeszítéseket kell tenned – de ha erőlteted, az kárt okoz. Ehelyett folyamatosan irányítanod kell, erősíteni a növényeket, hogy hosszú távon sikeres betakarítást érj el.

A meditáció gyakorlására alkalmazva ez a stratégia azt jelenti, hogy ha a megfelelő hozzáállással rendszeresen gyakorolunk, ráhangolódunk és kapcsolódunk a  szándékunkhoz, akkor a meditáció gondoskodik önmagáról, idővel természetessé és hatékonnyá válik. A tapasztalt meditálók azt állítják, hogy pusztán a több erőfeszítés nem feltétlenül vezet jobb eredmények felé. A Wu Wei, vagyis a „nem cselekvés” magában foglalja a kulturális és társadalmi elvárások és hagyományok megtanulását, a jóság és az erény belső érzésének csatornázását és beépülését a cselekedeteinkbe, amíg természetessé és könnyeddé nem válik. Ennek középpontjában az a konfuciánus elképzelés áll, hogy ha egy ideig következetesen próbálkozol, internalizálhatod a tanult dolgokat, hogy könnyedén megtestesíthesd őket és ezért ne kelljen figyelned rá. Ennek az ötletnek a felkarolása segíthet abban, hogy valóban megtapasztalja a meditáció előnyeit.

A flow és erőfeszítés nélküli cselekvés

A könnyed cselekvés fogalma a modern pszichológiában is jelen van, amit „Flow-nak” neveznek. A flow-k olyan pillanatok, amikor egy személy teljes mértékben részt vesz az adott feladatban és képes látható erőfeszítés nélkül végrehajtani. Ezt az állapotot általában profi sportolókhoz, művészekhez és zenészekhez társítják. Amikor az emberek flow-ban vannak, nagyon is tudatában vannak mindennek, ami körülöttük történik és mégis semmi másra nem gondolnak, mint arra, amit éppen csinálnak. Ez a lelkiállapot általában akkor fordul elő, amikor olyan tevékenységet folytatunk, amelyet teljesen élvezetesnek és kifizetődőnek találunk. Legyen szó sportról, írásról, rajzolásról vagy akár takarításról, a flow-k nagyszerű emlékeztetők arra, hogy a tudatos élet nem mindig jelent rendszeres mély meditációt – a mindfulness mindenhol jelen van.

Hogyan csináld a könnyed meditációt?

Elmagyaráztuk, hogy a könnyedség érzésének ápolása hogyan segíthet a meditáció előnyeinek kiaknázásában. Most nézzünk meg néhány konkrét technikát, amellyel felturbózhatod a mindfulness meditációdat.

• Kapcsolódj újra a természethez.

A természeti világ rendkívüli helyreállító tulajdonságokkal rendelkezik. A természet erőfeszítés nélkül cselekszik; egyszerűen az ami, mert ennek így kell lennie. A természetben való elmerülés ezért segíthet emlékezni az „igaz lét” fontosságára, elhatárolódva a mindennapi életünkben jelenlévő stressztől. A tudatos séták beépítése a napi rutinunkba nagyszerű módja annak, hogy gyakrabban tapasztaljuk meg a természet könnyedségét.

• Add át az irányítást.

Amikor gondolataink elkalandoznak meditáció közben, gyakran ösztönös reakció léphet fel, hogy megpróbáljuk visszaszerezni a mentális kontrollt. De, amint azt megbeszéltük, ez rengeteg energiát emészt fel. Ehelyett észre kell venned, hogy az elméd elkalandozott és óvatosan, minden ítélkezés nélkül vissza kell helyezned a figyelmedet a jelen pillanatra. Próbálj meg nem arra összpontosítani, hogy visszaszerezd az irányítást. Inkább egyszerűen észre kell venned, hogy hol van a figyelmed, azonosítanod kell, hogy hol van némi feszesség a használat módjában és meg kell próbálnod lazítani.

• Meditálj végcél nélkül.

Ha előre meghatározott eredmény nélkül lépsz be a meditációs munkamenetbe, akkor nyomás nélkül áramolhatsz át a meditáció minden szakaszán, ahogy egy bizonyos úton halad. Ez a fajta céltalan meditáció azt jelenti, hogy elengedjük a jelenlegi állapotunk és az ülés végére elérni kívánt állapot közötti állandó összehasonlítást. Nem baj, ha olyan gondolatok merülnek fel, mint a „nyugodtabb vagyok?” vagy „ezt biztosan rosszul csinálom”, de próbáld meg nem hagyni, hogy megzavarják az ülést.

• Tarts rendszeres szüneteket.

A szünetek az erőfeszítéseid középpontjába kerülnek és megakadályozzák, hogy túlságosan mélyen belemerülj egy adott feladatba. Elménk legtöbbször az úgynevezett „csináló üzemmódban” működik, ami magában foglalja, hogy mindig megpróbálunk elérni valamit. Egy rövid szünet lehetővé teszi számunkra, hogy áttérjünk egy „létmódra”, amelyben az elme szabadon lehet, hogy megfigyelje, mi történik napirend nélkül. Ezt egész nap megteheted, szünetek segítségével gyakorolhatsz rövid meditációs gyakorlatokat, például 3 perces légzést vagy testszkennelést.

Próbáld ki ezt az elfogadási gyakorlatot

Az elfogadás ápolása és a történések megfigyelése anélkül, hogy megpróbálnánk megváltoztatni, kulcsfontosságú az elméd lelassításához. Az „aminek ellenállsz” kifejezés magában foglalja ezt az elképzelést. Ehhez az „elfogadás ápolása” gyakorlathoz kezdd azzal, hogy felteszed magának a következő kérdéseket:

• Megengedhetem, hogy a dolgok olyanok legyenek amilyenek?
• Megengedhetem, hogy a dolgok olyanok legyenek amilyenek, anélkül, hogy az elmém beavatkozna?

Próbáld meg és figyeld meg az érzelmeidet, szétválasztva őket összetevőikre: fizikai érzés, belső képek és belső beszéd. Először próbáld meg elválasztani egy érzelem vagy érzés fizikai érzését. Hol található? A mellkasodban, az arcodban, a gyomrodban, a kezedben?

Próbáld meg érzékelni az érzések körüli teret. Ezután gondolj azokra a belső képekre, amelyeket az érzelem hozott, elképzelve az elmédhez kapcsolódó emlékeket és gondolatokat és ismét megpróbálva elkülöníteni őket. Most próbáld meg elképzelni a belső beszéded közötti tereket.

Minden egyes belsőleg kimondott szó vagy mondat között van egy intervallum – próbáld meg megfigyelni ezt a helyet, miközben ellazítod a nyelvedet a szájpadlásodon.

Ezek a stratégiák segíthetnek nekünk megújítani viselkedésünket, amikor nehéz érzelmeket érzünk. Ha megpróbáljuk egyszerűen megfigyelni az érzéseinket és a körülöttük lévő teret, az csökkentheti a reakcióképességünket és segíthet nekünk egy nyugodtabb, elfogadóbb, kevésbé versenyző elme kialakításában.

Összegezve

A könnyed cselekvés nem azt jelenti, hogy feladod a céljaid elérésének minden reményét, vagy lusta leszel. Inkább annak megértése, hogy a több erőfeszítés nem mindig vezet ahhoz, hogy gazdagabb és értelmesebb életet élj, annak ellenére, amit eddig mondtak neked. A könnyedség azt jelenti, hogy kevesebb időt pazarolsz arra, hogy nyomást gyakorolj a cselekedeteidre és hagyod, hogy az élet ellenőrizhetetlen elemei olyanok legyenek, amilyenek.

A könnyed cselekvés olyan gyakorlat is, amely tudatosságunkat a jelen pillanatra hozza és segít abban, hogy kiértékeljük, mi történik az adott pillanatban. Amikor megpróbálunk irányítani valamit, az azt jelenti, hogy elégedetlenek vagyunk azzal ami történik és szeretnénk, ha a dolgok másképp alakulnának. Amennyiben elengedjük az irányítás szükségességét és inkább az életünkbe teszünk több erőfeszítést, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy legtöbbször a kiteljesedés, amit keresünk itt, most van. Csak arról van szó, hogy kilépjünk a megszokásainkból.

Forrás: https://mindowl.org/

A képek forrása a Pinterest