Sok ősi kultúra az egyik legfontosabb ünnepként tartja számon a következő időszakot. A mai multikulturális világban ezek keverednek is, annak az az oka, hogy nagyon közeliek az időpontok és egyik ünnep belefolyik a másikba. Pedig a Halloween és a Samhain nem azonos ünnep. Vidéken hagyományosan ilyentájt tartják a szüreti fesztiválokat is, és a keltáknál valóban a Samhain az utolsó betakarítási ünnep, valamint a kelta új év kezdete is volt egyben.
Sok új-pogány honlap és könyv állítja, hogy a korai keresztények kísérlete volt Halloweent rátelepíteni a Samhain ünnepre. Pedig gyakorlatilag a modern értelemben vett Halloween az összes hozzá társított szokással csak az elmúlt 500 évben alakult ki és nagyon kevés összefüggése van (ha egyáltalán van ilyen) az ősi pogány vallásokkal.
A Halloween eredete nem a pogány rítusokban gyökerezik. Eredetileg a IV. században még tavasszal ünnepelték a Pünkösd utáni első vasárnapon.
Szinte a kereszténység kezdeteitől megszokott gyakorlat volt, hogy megülték a mártírhalálok évfordulóját. Ezt általában a legközelebbi templomban tették, vagy azon a helyen, ahol a mártírhalál történt. A negyedik században a szomszédos templomok közösen kezdték el ünnepelni ezeket az ünnepeket.
Az eredeti Katolikus Enciklopédia szerint III. Gergely pápa (731-741) a Szent Péter-bazilikát „minden tökéletes igaznak”, azaz a halottaknak és a szenteknek szentelte fel, november 1-én és ennek az évfordulója lett Halloween. A cluny bencés apátok hatására terjedt el az ünnep először Rómában, később a keresztény világban.
Bár ez a dátum jelentőssé vált a keresztények számára, akkor még nem volt az egész Nyugaton általánosan elfogadott ünnep. Hatvan évvel később, IV. Gergely pápa elismerte a Mindenszentek napját a Halottak napjának és így terjedt el mindenhol, hogy november első napján ünnepeljék.
A katolikus hitben szokás volt a virrasztásaik előtt a tor, lakoma, ezért esik a Halloween október 31-re, mert ez a Mindenszentek előtti virrasztás ideje, nem azért, mert az egyház át akarta keresztelni Samhain-t, vagy bármelyik másik pogány ünnepet.
A keresztények ilyenkor emlékeznek elhunyt szeretteikre is. Eredetileg a Halottak napja csak katolikus, míg a Reformáció emléknapja csak protestáns ünnep. Ugyanakkor napjainkra több református felekezet és az unitáriusok, evangélikusok is elismerték a Halottak napját hivatalos ünnepüknek. Az evangélikusok emellett a Mindenszentek ünnepét is megtartják.
Samhain viszont nem a pogány „Halottak napja”
Samhain az utolsó betakarítási fesztivál az évben, az óesztendő végét, az új év kezdetét és a tél kezdetét jelölte, de történelmi bizonyítékok nincsenek arra, hogy ez bármilyen módon érintette volna a boszorkányokat, vagy vallási szertartásokhoz kötődött volna.
A kelták hite szerint ezen az éjszakán egészen könnyen átjárhatóvá vékonyodik a túlvilág és evilág közti határ, a külső valóságunk és belső világuk közti függöny könnyebben fellibbenthető.
Az írek régi hite szerint ilyenkor a föld alól is előbújnak mindenféle jó, vidám, de ártó, gonosz lények is. Ez utóbbiaktól megóvhatjuk magunkat, ha ijesztő képűre faragott töklámpást állítunk az ablakunkba, udvarunkba, kertünkbe, amelynek belsejébe egész éjjel égő gyertyát állítunk. Ugyanezt a célt szolgálja a jelmezes felvonulás is.
A tavalyi és az idei évben is számomra és a családom számára is személyes veszteségeink miatt sokkal közelibbé vált ez az ünnep. Kapott egy kesernyés felhangot és nem is tudunk azonosulni a szüreti fesztiválok vidámságával. Számunkra ez a megemlékezés ünnepe lett. Remélem, a jövőben ez változni fog és visszatér Samhain vidám jellege is, de idén még nagyon közeli a gyász.
