Ebben a hónapban kicsit sikerült fellélegeznünk – legalábbis az elején-, a gazdaságban már kevesebb a munka, viszont szervezés volt bőven. Most már tényleg mindent betakarítottunk a kertből.  Elkezdtük az ásást is, ezt követően a föld pihen tavaszig. Ahogy korábban írtam, az epret áttelepítettük, szerencsére minden palántánk meg is fogta és az őszi fokhagyma is elültetésre került, már ki is kelt. Mást már nem tervezünk csinálni a kertben. Sajnos a folyamatos enyhe idő azt eredményezi, hogy a gazok is folyamatosan termelődnek. Az epret muszáj gyomlálni, mert ha hagyom tavaszig, akkor már nem fogok elbírni vele. Jó oldala a dolognak, hogy a tyúkjainknak folyamatosan van friss zöld. Még mindig nem tojtak ebben a hónapban, igaz novemberben lesznek csak fél évesek, nincs értelme türelmetlenkedni. Viszont nagyon szépen kifejlődtek, most már öröm dögönyözni őket egy kicsit. Az alfa kakas is tényleg dísze a tyúkudvarnak. Van mellette egy béta és egy gamma is, így most egyikük sem agresszív egyelőre, el vannak foglalva egymással, na meg a hölgyekkel.

Jó lett volna, ha az október eleji hűvös idő velünk marad, hogy fagyjon ki minden, aminek ki kell, de most ezzel az időjárással kell együtt élnünk. Alkalmazkodunk hozzá, mert nincs más választásunk, de azért ez sem olyan egyszerű. Egyrészt nincs az, ami régen volt, hogy télen az ember bekuckózott, mert nem volt kint dolga és tudta tervezni a következő évet. Ez most nincs, ha más nem, a gazok folyamatos újratermelődése miatt mindig van kint munka. Az őszi ásást elkezdtük, de még nem fejeztük be. Így aztán a tervezés ezzel párhuzamosan fut. De nem csak nekünk kell alkalmazkodni, meg kell terveznünk, hogy milyen növényeket termesztünk a melegebb és szárazabb időjárásra való tekintettel. Az állatainknak szerencsére jó helyük van, ők képesek elviselni a szélsőséges időjárást is. 

Karbantartási munkák voltak Gombán is, Szentmártonban is. Mindkét helyen a növényzetet kellett visszanyesni, mert gyorsan burjánzik. 

A hagyatéki ügyintézést sikerült befejezni, egész nyáron folyamatos tennivalót adott, de sikerült végre mindent letenni, az utolsó tétel is ki van pipálva a listán. Nagyon ideje volt már fájdalmas és fárasztó kötelesség volt, ami hátra van még, az már tényleg nem rajtunk múlik.

Viszont a házasságkötésünkkel közös nevünk lett Alexszel, így most elkezdődött az újabb kör. Ez egy kicsit egyszerűbb, hogy minden átkerüljön az új neveinkre, itt is mindent elrendeztünk, csak olyanok vannak hátra, amikhez az új igazolványaink kellenek majd. Az esküvő szervezésére is nagy gondot fordítottunk. Ez a hónap igazából rólunk szólt, próbáltunk kicsit magunkkal is foglalkozni. 

Persze, igazi nász időszakról szó sem lehetett. A hónap vége még tudott meglepetéseket okozni, így megfordultunk sürgősségi fogászaton édesanyámmal és ugyanazon a hétvégén megmagyarázhatatlan okból a 20 éve a falon lévő gáz cirkó kiszakadt a falból, magával hozva a fal egy részét is, így visszatenni sem lehet. Szóval, ezzel a projekttel indul a november. Igazán kibírhatta volna a fűtési szezon végéig, amikor úgyis csere lett volna, mert tényleg elavult, de így jártunk. Elgondolkodtunk más technológián, de mivel az enyhe időjárás ellenére is ősz/tél van, sürgős megoldás kell, tehát a gázfűtés marad, csak éppen egy korszerűbb rendszerrel. Ez legalább a felfogásunkkal is egyezik, miszerint nem romboljuk le azt, ami van, hanem a modernebb technológiát beleépítjük

Persze, próbáljuk a jó oldalát nézni a dolgoknak, ugyan az anyagi kár jelentős, de senki nem sérült meg. Ezt most meg kell csinálni, és ugyan nem a saját döntésünk, de jövőre ez már nem lesz projekt. Tudunk majd más dolgokba több energiát fektetni.