Új év kezdődött és ismét jó reménnyel tekintünk elé.
Reméljük, hogy az év végi ünnepek mindenki számára kellemesen teltek!
Nálunk nagy családi buli volt és évek óta nem éreztük ilyen jól magunkat, igaz nem kevés szervezéssel járt, de összejöttünk mindannyian és örültünk annak, hogy együtt lehetünk egy kicsit a bőséges asztal mellett.
Elbúcsúztunk a 2024-es évtől, ami nagyon nem volt egyszerű. Most ott tartunk, hogy tervezgetjük a 2025-öt. Szerencsére ami történt, megtörtént, 2024 előrehozott egy csomó projektet, amit az idén szerettünk volna betervezni. Most már örülünk, hogy ezek mögöttünk vannak, persze idénre is maradt jócskán tennivaló, de ezek már beleférnek a rendszeres karbantartás, itt-ott kis fejlesztés, szükséges cserék kategóriájába. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a korábban tervezett új életünk megalapozása megtörtént, úgy tűnik, hogy az új alapok használhatóak és talán stabilak is lettek. Kezdődhet az “építkezés”. Kiderült, hogy mi működik, mi nem és min kell változtatni. Úgy is fogjuk fel, hogy most a kísérletezgetés időszaka van néhány területen, például a gazdálkodásban.
Ami tavalyról az idénre maradt, a vendégházban meg kell oldanunk a vízhelyzetet, hogy végre tudjunk fogadni benneteket. Ez a tél végén meg is fog történni, tavasztól már tervezhettek velünk. Pontos időpontot nem tudok – nem merek – mondani, tekintve, hogy milyen nyögvenyelősen mentek az időpont egyeztetések tavaly a szakemberekkel. De a legelvetemültebb számítások szerint is, Húsvéttól már foglalhattok.
Ami a gazdálkodást illeti, sajnos tényleg idénre maradtak a kert befejező munkálatai, de legalább a tyúkjaink a téli napforduló óta tojnak megint. Ez azért felvidított egy kicsit, de ettől még valószínűleg fiatalítani fogjuk az állományt, ha másért nem, hogy a folytonosság meglegyen a termelésben.
Az év végi hajrát követően végre szusszanhatunk egyet, ki is használjuk azt a pár hetet, ami még a rendelkezésünkre áll. Ugyanakkor Rovinporttal igyekszünk követni a legújabb híreket, fejlesztéseket a világból és új rovatot is tervezünk, illetve végre reméljük eljutunk addig, hogy újabb könyvek kerüljenek fel az Olvasósarokba.
Szerencsére már nem kell olyan szorosan és fegyelmezetten tartani magunkat az időhöz és a tevékenységekhez.
Nagyon boldog és sikerekben gazdag Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak, vendégünknek és reménybeli vendégünknek!
Legfrissebb híreinkért keressetek minket a Facebook-on, Pinteresten és az Instagrammon is!
Bizonyára észrevettétek, hogy mostanában ritkábban írok ide. Igyekeztem, tényleg igyekeztem. De az élet már csak olyan, hogy nem mindig hagy.
Ez az év nagyon nehéz volt. Tudom, ezt az elmúlt években mindig így gondoltam és így is volt. Megváltozott körülöttünk minden, egy egészen más világot és más világban élünk, mint korábban. Az, hogy folyamatosan a komfortzónánkon kívül élünk, egy nagyon finom megfogalmazás.
Visszanéztem az idei naptárat. Láttam, hogy mi mindent kellett végigvinnünk, mindig azzal a reménnyel, hogy ha valamit elintézünk, letudunk, akkor egy kis megkönnyebbülés jön. A megkönnyebbülés sosem jött, viszont mindig adódott újabb és újabb feladat. Még annyi időt sem kaptunk, hogy két történés/csapás között egy kicsit megrázza magát az ember. Arról már nem is álmodhattunk, hogy kicsit lélegzethez jutunk vagy akár feltöltődünk. Jött minden az életünkkel, az életünkben, a munkánkkal, a vállalkozásunkkal, az otthonunkkal, a családunkkal kapcsolatban. Többször elgondolkodtam azon, hogy bár mindenhez szükség volt rám, de az is többször bebizonyosodott, hogy ha nem vagyok elérhető, akkor nagyon jól boldogul mindenki nélkülem is. Mégis, ezeknek az idei történéseknek a legnagyobb része arról szólt, hogy minden összeomlott körülöttem. Persze, mondhatnám, hogy akkor legalább lehet építkezni, de nem a romokon. Előbb ki- és el kell takarítani mindent. De szokás szerint magunkra voltunk utalva ezzel, segítséget nagyon keveset tudtunk igénybe venni, senkitől nem tudtunk kérni, hiszen mindenki, akit ismerünk, ugyanezekkel a dolgokkal küzd. De arra is rájöttem, talán nem véletlenül van így. Talán túl jól manifesztálok, hiszen az utóbbi években sokszor jutottam el addig, hogy „így nem akarok éléni”. Meg is szűnt az addigi életem. Persze, van egy vágyálom arról, hogy akkor hogyan akarok élni, de annyi pénz a világon nincs, hogy megvalósíthassam. Úgyhogy kénytelen az ember a realitások talaján maradni. Viszont ami addig felépült, az összeomlott. Ki tudja, hanyadszor már életemben? Nos, ezúttal szerencsére nem egyszerre, viszont dominószerűen. Így sem könnyebb. Elkezdődött és szépen követte minden. Amit eddig csináltunk és elértünk, az mehet a kukába. Minimum leomlott, de volt, hogy nekünk kellett szétszedni a saját érdekünkben. Másrészről, ha valaki ezt olvassa, simán rá tudja húzni a saját életére is, hiszen mindenkivel ez történik, csak mások a konkrétumok.
Ezt évekkel ezelőtt előre is jeleztem ezekben a bejegyzésekben:
Ahogy írtam is, azt nem tudtam, hogy konkrétan mi fog történni, ahogy azt sem, hogy konkrétan a mi életünkben mi fog történni.
De ami miatt nekünk teljesen újra kell alkotni az életünket:
– Halálesetek, meg kellett tanulnunk nélkülük élni. Igen, többen mentek el, több szintről. Emberek és állatok is.
– Ez az időszak arról is szólt, hogy újra kellett építeni az anyagi bázisunkat is. El kellett búcsúzni az eddigi tartalékoktól és újra kellett pakolni a családi kincstárat. Vis maior helyzetekben találtuk magunkat, amiknek az az érdekessége, hogy mindenképpen, magunktól is tervezett módon megoldottuk volna, de ezzel nem várt meg az élet. Minden idő előtt ütött be akkor, aminél rosszabbkor nem is jöhetett volna. Nos, büszkén mondhatom, hogy nem sikerült mindent megoldani. Nézhetem ezt olyan szempontból is, hogy legalább minden megmutatta, hogy hol kell vele foglalkozni, milyen hibái vannak és úgy is felfoghatom, hogy amit sikerült megoldani, azzal az életben – legalábbis az én életemben már nem lesz több gond. Csakhogy: a bizalom megszűnt az élettel szemben. Szóval, már ebben sem lehetek biztos. Most már úgy vagyok jó néhány dologgal, hogy ha elromlik, úgy marad. Sem időm, sem energiám, sem pénzem, sem akaraterőm – tekintve, hogy mindet rá kellett költeni ezekre a dolgokra – nem maradt. Igaz, az új tető nem omlik a fejemre, az új kazán nem fog rám esni fürdés közben, az új kerítés talán kibír néhány évet, a kutyáim és macskáim nem halhatnak meg még egyszer, talán az új szigetelés megakadályozza, hogy tovább penészedjen a ház.
– Leomlottak berendezések. A vendégháznál kiszáradt a kút. Nem tudunk emiatt vendéget fogadni, de amíg megoldjuk a problémát, legalább rendbe tudunk szedni minél több dolgot itthon. Legalábbis igyekszek úgy hozzáállni, hogy értelmesen töltsem ki a vendéglátásban keletkezett űrt.
– Remélem, az otthonunkat ha befejezzük, akkor végre mással is tudunk foglalkozni. Tudom, ott van a súlyosan fogyatékos anyám, akit el kell látni, az ő háztartását is rendezni kell és tavasztól indul a gazdálkodás is megint, holott még az idei szezont sem tudtuk lezárni, nincs előkészítve semmi a tavaszra, egyszerűen nem jutottunk hozzá.
– A tyúkjaimat amint lehet, levágom. 9 hónapig nem volt gondunk a tojásra mindössze, de már hetek óta egy darabot sem tojnak. Igaz, a fajtaválasztásnál sem azt kaptam, amire számítottam. A kendermagos tyúk ugyan kendermagos színű, inkább fekete parlagi tyúkhoz hasonló, még véletlenül sem kettős felhasználású. Inkább hasonlítanak varjakra, mint tyúkra. Most nem tojnak és a méretük is varjú méret, hús sem lesz. Ahogy nem volt a kakasokból sem. A fogolyszínűeknél meg nagyon rossz volt az ivararány. A 16-ból 3 tojóm maradt. 2 elpusztult, szóval eleve 11 kakas volt. A 3 tojó sem tojik most semmit, pedig ezeket is kettős felhasználásúnak vettem elvileg és azért gondoltam erre a fajtára, mert télen is tojnak. Na, ezek nem! De legalább ezeknek jobb a méretezésük, mint a kendermagosaknak. De hetek óta nincs egyetlen kósza tojás sem. Igaz, nagyon szépen felöltöztek a télre, de ez nem vigasztal. Jövőre más fajtákat választok, már egyáltalán nem érdekelnek a magyar fajták és szextálva veszem meg őket. Amint tojni kezdenek az újak, ezeket levágom, de ahogy elnézem, talán a kutyáknak tudom odaadni. Mert az nagyon nem rentábilis, hogy másfél éve tartom őket, és fele időben nem tojnak. Ez egy fiatal állomány és megkapnak mindent, amiről egy tyúk álmodhat. De így nem fogják megérni a három éves kort, az biztos. A kakas is impotens, sosem volt tőle szemes tojás. Viszont tojó lázas tyúk az volt. A lényeg, hogy ezt is rombolhatjuk le és építhetjük újra a gazdálkodásnak ezt a részét.
– Az időjárás is megváltozott. Ahogy eddig megtanultam, az úgy már nem működik a kertben. Sok növényünk sterilizálódott, a paradicsom rothadt, mert nem tudta felvenni a hőségtől a földből a tápanyagot. Ami termett, az is inkább csak ősszel volt használható. A tökfélék csak októberre hoztak értékelhető termést. Szóval, a növenytermelést is át kell alakítani. Nem tudom, hogy lesz rá kapacitás.
– Néztem a naptárat, egész évben talán kettő hét volt, ami nyugodtabban telt, de ez sem a szabadságom idejére esett, szóval a munkahelyi munka mellett volt nyugodtabb. Mert szabi alatt azt sem tudtam, merre vagyok arccal. Mivel nem vagyok a magam ura, nem jöhettem el, amikor szerettem volna, a szabadságom alatt összecsúszott a szobafelújítás a csirkevágással, hát pihenésre egy fél nap maradt összesen. Csak így végigtekintve, mennyi feladatunk van – sem igazán tudom, hogy hogyan bírtam és bírom ki épp ésszel, de muszáj valahogy megoldani.
– Azt nem is tudom, hogyan követtük az ünnepeinket, kénytelen vagyok azzal vigasztalni magam, hogy hiszen az egész életemmel az élet körforgását ünneplem. Van benne minden. Az ősök tisztelete, az idősek gondozása, természetközeliség, mert a kertben szinte mindig ott vagyunk, és ha már csináljuk, akkor alakítsuk olyanra, ami ehhez is passzol, hiszen ez csak rajtunk múlik. Ideje van mindennek és igyekszem ehhez alkalmazkodni én is. Igaz, a személyes ünnepek minimalista stílusban lettek megtartva – szóval inkább csak az említés szintjén. Ez nem esett jól, de nem volt rá sem idő, sem energia, hogy meg tudjuk szervezni.
– Most a visszavonulás ideje lenne, na, ez nincs, mert le kell szigetelni a konyhát is, ha nem akarom, hogy megegyen minket a penész tavaszig, ez szó szerint így van. Alig pár éve szedtük rendbe, szóval a kiinduló állapot nagyon tetszett, de szét kellett szedni. Ezt is. Így azt sem tudom, hova fogom tenni a fát, mert a dolog szépsége, hogy úgy kell felújítanunk, hogy közben benne lakunk. Közben egész évben próbáltam úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy mindig megtaláljam benne az örömet is. Igyekeztem nyugodt maradni, örömet találni a tevékenységeinkben, feltöltődni és úgy intézni a dolgokat, hogy legalább egy-egy nap a hétvégékből jusson pihenésre. Jártunk ki a nyaralóba, igaz mindig dolgozni mentünk, de azért még strandra is sikerült eljutni, ha jól emlékszem négyszer is.
Ami biztos: ez az az év, amikor nagyon megváltoztam kívül és belül. Nem csak a hajszínemen kellett változtatni, mert hirtelen annyira megőszültem, hogy vállalhatatlan volt a korábbi, hanem belül is. Mások lettek a prioritások, máshogy állok a dolgokhoz. Persze, kényszerből és önvédelemből, de talán kicsit egészségesebben állok a dolgokhoz. Hogy ez milyen is? Röviden talán annyi, hogy jobban kiállok magamért és az élvez prioritást, hogy mennyit bírok, nem az, hogy mi az, amit elvárnak tőlem. Tudom, ez a váltás már régebben is végbement, de most valahogy mélyebben és keményebben. Most már a családot is illeti, nem csak a külső környezetet. De meg kellett tanulnom az elengedést is minden szinten még akkor is, ha a régi helyett újra valami nagyon hasonlót kell/ett felépítenünk.
Remélem, a következő év szerencsésebben és főleg nyugodtabban alakul. Bár nem tudom, mi okom lenne remélni ezt, hiszen attól, hogy másik naptárat teszünk a falra, nemigen változik semmi. De attól talán igen, hogy amit már megettünk, nem kell jövőre is megtenni és talán attól is, hogy már nem állok állandóan rendelkezésre.
Kellemes és főleg nyugis készülődést kívánok az ünnepekre! Nem csak nekünk, hanem nektek is, kedves olvasók!
Tavasszal, az első napsugarak hátán érkezett. Lassan, óvatosan körözött, majd egyre közelebb merészkedett. Nem osont, mint egy üldözött gyík, de megtartotta a három szárny távolságot. Olyannak tűnt, mint, ha a leszállás megkezdése előtt alaposan leinformált volna minket az illetékes helyeken. Heteken át ismerkedett a közegi megbízott szokásaival és csak hosszas vívódások után tottyant le a földre, majd vad csipergetésbe kezdett.
Teljesen megszoktuk a jelenlétét, már fel sem tűntek a fütyülései. De mindig olyan volt, mint ha jelentett volna rólunk. A leadott „adás” mindig ugyanolyan hosszú volt, de nem tűnt rejtjelezettnek és azonos napszakban is ment ki az éterbe. Azt rejtélyt övezte, hogy kinek vagy minek tett nagy szolgálatot. A kapcsolat végül az akácfa lombjában falusi CSOK-támogatás nélkül felépített leszállóhelyben és családi fészekben terebélyesedett ki. Az már csak jóval később vált ismertté, hogy hősünk önkényes lakásfoglaló volt, aki jogosulatlanul nem vett igénybe bizonyos nem is létező kedvezményeket. Az ügyben az Önjáró Dühöngő Láncfűrészesek Klub vezetője, JetSkiZo járt el. A gyorsított flegmálási tárgyalás eredménye azonnali kilaktoltatás akácfa-kinyűvéssel ötvözve, de az utóbbi időtartamát 6 hónapra felfüggesztették. Így hát hősünk, hogy elkerülje a kalitkába zárást, jobbnak látta – a lehullott 20 ezresek helyett – szedni a sátorfáját és inkább visszaadni a megbízását. Mindenesetre a körül nem tekintő eljárás felderítette a fekete rigó segítőjét, aki nem volt más, mint a telep állandóan körbejáró és mindenhová bepiszmogó, szimatoló őre, a kicsi fehér kutya.
Álmos januári délelőtt. Kint szikrázó napsütés. A csendbe élesen belehasít a váratlan kopogás. A kutyák ugatnak és közben döbbenten merednek rám: ki zavarhat ilyenkor? A választ rövidesen megkapjuk. Belép a nagyi, megnyugtató dolog, de utána jön a meglepetés: a hóna alatt hozza magát, a Csirkét. A kendermagos pehelysúlyút. Alig több mint 7 hónapos, a súlya talán 1,5 kilogramm. A három kutya ledöbben. A csirke is. A kutyák még ugatnak is elfelejtenek. A csirke meg sem mer moccanni. Látszik rajta, hogy a legrosszabbra készült fel: őt most is alighanem levágják. Leperegnek előtte rövidke élete másodpercei. A kutyák szerencsére ismerik a csirkéket, hozzá sem szagolnak, pedig a lábai alig tíz centiméterre vannak a fejüktől. A csirke ettől még inkább megretten. Teljesen elernyed. De ez nem az az állapot, amikor élvezi, hogy hónalj alatt van. Ez dermedtség. Inkább azt mutatja, hogy ő itt sincs kérem, róla feledkezzen meg mindenki. De nem jár sikerrel. Nagyi liheg. A csirke is. A három kutya közül az egyik továbbra is döbbenten néz, ekkora fokú szemtelenséggel még ő sem találkozott. A második kutya érdeklődve várja a fejleményeket, a harmadik pedig megunja a dolgot és tüntetőleg lefekszik, folytatja az alvást. Hülyékkel ő ugyan nem foglalkozik. Nem tudom, hogy a kergetés közben nagyi vagy a csirke fáradt ki jobban. Nagyi töri meg a csendet és büszkén közli a nyilvánvaló tényt, hogy elfogta a gaz szökdösős csirkét. Megköszönöm neki, de mondom, hogy felesleges volt, mert ez a csirke bizony, ha ötször elkapjuk és újra bezárjuk, hatodszor is ki fog szökni. Ő ugyanis ilyen. Mindegy hány szárnyvágás volt már, ő ugrócsirke, különc. Amennyiben úgy alakul, helyből felugrik a 2 méter magas tetejére. Ő világlátó, kalandor, szabad lélek. Nem hat rá senki, semmi. Sem kérés, sem fenyegetés. Nem lehet bezárni. Alig kerül vissza a helyére, 10 perc múlva már újra kint van. Hiába csak egy új nap virradt, újabb szökdösésekkel.
Akár rokkantseregnek is nevezhetnénk őket. Ahogy a kapun kiözönlenek délután. Elsőként az Alfa, ő mindent figyel, neki mindenről tudnia kell. Ő maga a Kakas. Csak miután ő kijött, követhetik a többiek is. A csoport közepén biztosít a Béta, míg hátul – amolyan utóvédként – a Gamma. Köztük a csirkék. Gyakorlatilag mindegyik külön személyiség és valami baja van. Rokkantak. Egyesek bicegnek. Mások fél lábon ugrálnak. Vannak, akik esetlen mozgással haladnak tovább. Akár pörögnek is. Lehetetlen kideríteni, hogy hogyan szerezték a sérüléseiket. Nem is érdekli őket. Köszönik szépen, nagyon jól elvannak így. Boldogok. Elégedettek. Főleg, amíg zöld, víz és táp van. A többi nem számít. S emellett rendkívül büszkék. Nem csak akkor, ha tojtak. Egyébként is. Vannak kifejezetten pletykafészkek. Akik akkor jönnek oda, ha bármiről mesélni akarnak. Szóval tartanak. Ők a jól értesültek, akik tudta nélkül nem történhet semmi. Az udvar hangjai.
A 2023-as év sem volt könnyebb, mint az előzőek. Tudom, hogy ez mindenkire igaz. Mindenkinek bonyolultabb és nehezebb volt az élete és mindenkinek voltak ilyen vagy olyan veszteségei. Ezt mi sem kerültük el.
De inkább nézzük az eredményeket!
Felépítettünk egy teljesen más fajta életet, mint amiről valaha álmodtunk. Nem jobb, sőt nehezebb. De sikerült. Nem így terveztük, nem így szocializálódtunk, de muszáj volt kidolgoznunk egy stratégiát az életünkre. Olyan stratégiát, ami válságálló. Hónapról hónapra dokumentáltam is itt az oldalon, hogy hogyan is csináljuk, mire figyelünk és milyen élményeink vannak. Nem csak azért, hogy akit érdekel, az ötleteket kaphasson, hanem magunknak is jó, hogy nyomon tudjuk követni a dolgainkat. Azt gondolom, hogy ha változást akarunk elérni, akkor azt saját magunkon kell kezdeni, illetve azzal, amire ráhatásunk van.
Az egyik célunk az volt, hogy egy önellátó kis gazdaságot hozzunk létre. Egyikünknek sem volt tapasztalata ebben, magában a kertművelésben sem. Segítséget azért kaptunk, mert édesanyám is aktívan részt vett a munkában, bár mi úgy gondoltuk, hogy inkább csak a tudására támaszkodunk, ő nem így gondolta. De jót is tett neki, mind mentálisan, mind fizikailag, úgyhogy elfogadtuk a segítséget.
Kialakult egy kis mikroközösség is, igaz, egyelőre csak családtagokból, hiszen nekünk érdekünk, hogy amit létrehoztunk, az működjön. Elmondhatjuk, hogy működik is. Igaz, a tanulságokat is le kellett vonnunk, hogy idén már milyen hibákat ne kövessünk el, illetve hogy mit kell még hozzátenni. Most már legalább van fogalmunk az erőforrásainkról és a felhasználható időről is.
Ami engem illet, nagyon sok mindenben meghaladtam önmagam. Sokszor szembesültem azzal, hogy azt is meg kell csinálnom, amit utálok, amitől félek és amihez nem értek. Lehet, hogy nem olyan szép, nem olyan profi, mintha hozzáértő csinálta volna, de meg van csinálva és mindig lehet rajta javítani, legyen szó bármiről. A félelmeken meg muszáj átlépni, ez most nem választható, hanem kötelező megugrandó feladat volt. Persze, még mindig van, amitől félek, de már nem érdekel, akkor is csinálom, mert kell. Nehéz volt, de személyiségfejlődésben is hozzátett az emberhez.
Mit is mondhatnék még el? Idén is hasonlóan fogunk működni, bár sok mindent egyszer kellett megcsinálni és beruházni, ennyivel egyszerűbb lesz és kevesebb előkészítő munkát igényel.
Fejlődni azonban mindig van hova, mi sem vagyunk még a végén, azt hiszem, hogy soha nem is leszünk. Van egy csomó olyan projekt,amihez nekilátni sem sikerült, nem még befejezni, ezen felül pedig egy életmódról beszélünk.
A gazdaságunkon kívül életfilozófiánkat a lakásunkra is igyekeztünk kiterjeszteni. A meglévő anyagokból, eszközökből igyekeztünk új dolgokat létrehozni, erről szól a DIY fül alatt látható csináld magad. Talán itt is találhattok ti is inspirációt.
Még sokat kell tanulnom honlapkezelésből, hogy az oldal olyan legyen és úgy működjön, ahogy én szeretném, de ezen is rajta vagyok.
Másrészről Rovinport világának felépítése is a célunk volt és most is az. Rájöttünk, hogy amit mi képviselünk, nem új keletű, sőt, már sokan törték az utat előttünk. Mozgalom is épült az életfilozófia köré, solarpunknak hívják. Igaz, itt Magyarországon figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. Nem gazdagok az emberek, bár a technológiákat itt is használjuk és vannak olyan beruházások, amire mindenkinek szüksége van. De nem is az a lényeg, hogy azonnal átváltsunk megfizethetetlen technológiákra, hanem az, hogy minden nap tegyünk egy kis lépést a vágyott, fenntartható világunk felé. Nem tévesztve szem elől a célt, ezen belül a saját életünkben lévő célokat sem. Nagyon tetszik, hogy ez a mozgalom nem csupán egy ideológia, hanem aktívan tesz is azért, hogy megóvjuk a környezetünket úgy, hogy nem romboljuk le, ami már megvan, hanem beleépítjük az újat, tovább fejlesztjük, felhasználjuk a már rendelkezésre álló anyagokat és erőforrásokat és nem mondunk le a korszerű technológiákról.
Sajnos üzleti partnereket egyelőre nem találtunk, ez az idei évben lesz feladat. Mivel nagyon nagy – gyakorlatilag egy teljes életmódot felölelő – témát mutatunk be és ehhez keresünk partnereket és résztvevőket, ezért nagyon sokrétű, amit csinálunk és az is, amit bemutatunk. Ez pedig érezhetően komoly zavart okoz. De ez az életünk és azt gondolom, hogy sokan vannak, akik szintén nem ússzák meg a mai világban, hogy maguk gondoskodjanak mindenről amire szükségük van.
Ez számunkra a függetlenségről és a szabadságról szól, hogy minél kevésbé legyen az ember kiszolgáltatva bárminek is.
A harmadik projektünk a szállás. Gomba már készen áll a vendégek fogadására. Ugyan folyamatosan fogjuk fejleszteni is és dolgozunk azon, hogy minél színvonalasabb legyen, most már el kell indulnunk vele. Természetesen teljesen használható, mi is nagyon élvezzük, amikor kint vagyunk, elsősorban a kertet szeretnénk átalakítani, hogy minél jobban ki lehessen használni és minél kellemesebb legyen. A nagy hajrá után az idén erre is jobban lesz időnk és lehetőségünk. Egyelőre amit elmondhatunk, hogy tiszta, igényes és szép. Ideális pecásoknak és azoknak, akik igazán pihenni szeretnének csendes környezetben, de nem vágynak eldugott helyekre.
Amit 2024-ben szeretnék, hogy tökéletesítsük a rendszereinket. Sokat kell tanulnunk és fogunk is, amellett, hogy tesszük a dolgunkat továbbra is. Az a célunk, hogy bár a saját példánkon keresztül mutatjuk be, hogy hogyan igyekszünk egy élhető és viszonylag független életet felépíteni, az idén már ne rólunk szóljon, hanem a közösségről, az emberekről, akik hasonló célokért dolgoznak.
Amit megtanultam tavaly, hogy muszáj a pihenésre és feltöltődésre is időt szakítani. Ez tavaly nem jött össze könyörtelen és embertelen volt a hajtás. Nem csak mi vállaltunk
be sokat, hanem még mások dolgával is nekünk kellett foglalkoznunk, sőt sok olyan volt, amivel kifejezetten nekem és nem volt választásom. Sok volt a vis maior helyzet is. Tudom, ezek nem rajtunk múlnak, de, amit lehet azt megtesszük a saját érdekünkben.
Az idei projektlista igen rövid. Csak fenn akarjuk tartani és tökéletesíteni, amit eddig elértünk, – most is lesznek karbantartások, fejlesztések – és továbblépni a tanulságok levonásával.
Mindenkinek kívánunk nagyon sikeres, gazdag és boldog Új Évet!
Közeleg az év vége, ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hogyan és mit ajándékozzunk az ünnepek alkalmából?
A mi életfilozófiánk szerint az ajándék kedvesség, figyelmesség és nem feltétlenül a bolthálózatok gazdagítása. Nem is szeretek ajándékot kapni és adni sem, inkább a családommal és barátaimmal együtt töltött minőségi időre szavazok.
Mégis, amikor ünneplünk valamit, eszébe jut az embernek, hogy szeretne adni valamit az ünnep alkalmából. Összeszedtünk néhány ötletet ennek a filozófiának a mentén, hátha ti is találtok közöttük olyat, amit meg tudtok valósítani.
Tudom, hogy ez más és nehéz megélni, hogy szinte “üres kézzel” állsz a család vagy a barátok előtt, de a legtöbb embernek tényleg több örömet okoz a tapasztalat és élmény, mint az olyan dologi javak, amiknek valljuk be nem sok értelme van.
Igyekeztem úgy összeválogatni az ajándéklistát, hogy értelmesek még annak is, aki azt mondja, hogy mindene megvan. És ne aggódj, mellékeltünk néhány tényleges tárgyi ajándékötletet is, ha valóban úgy döntesz, hogy azzal szeretnél kedveskedni a fa alatt.
Amikor valakinek már mindene megvan, amire vágyik és amire szüksége van, az igazi kihívás abban rejlik, hogy megtalálja a módját annak, hogy kimutassa szeretetét és elismerését, ahelyett, hogy megtalálná a tökéletes ajándékot. Végül is, ha a gondolat számít, akkor sokkal értékesebb extra figyelmet fordítani azokra a szolgáltatásokra, élményekre és ajándékokra, amelyek megmutatják, hogy törődnek veled, mint a legdrágább ajándék. Tehát gondolkodj a bevásárlóközponton vagy az ajándékkosarakon kívül és találj ki egy olyan ajándékot, amely valóban értelmes.
Válassz olyan ajándékokat, amelyek értéket képviselnek, javítják az életminőséget, kikapcsolódást biztosítanak.
Tekintsd a környezetbarát, praktikus és átalakítható lehetőségeket ideális ajándéknak.
Fogyasztható ajándékok
Mostanában leginkább olyan ajándékokat adok a családomnak és a barátaimnak, amiket el lehet fogyasztani. Már ők sem akarnak több cuccot maguk körül. Ezért házi készítésű mártásokat, likőröket, süteményeket készítek össze. Ha ehhez nincs időd, akkor is adhatsz márkás sajtokat, bort, sört, szivart. Ha jól választod ki a fogyasztható ajándékokat, biztos lehetsz benne, hogy értékelni fogják őket és nem fognak kárba veszni.
Fogyóeszközök – Ezek olyan tárgyak, amelyeket a címzett felhasználhat vagy élvezhet anélkül, hogy rendetlenséget okozna életterében. Néhány ötlet, amelyek segítenek kiválasztani a tökéletes fogyasztható ajándékokat barátaidnak és családtagjaidnak:
Bor: Az egyik legnépszerűbb fogyasztható ajándék egy üveg bor. Ez az ajándék különféle alkalmakra illik és együtt élvezhető étkezés vagy ünneplés közben. Jegyezd fel a címzett borpreferenciáit, vagy válassz egy palackot egy helyi pincészetből, amely egyediséget kölcsönöz ajándékodnak.
Csokoládé: Egy másik időtlen lehetőség a csokoládé, egy kellemes élvezet, amely könnyen fogyasztható és élvezhető. Válassz kiváló minőségű, különleges csokoládékat, amelyek megfelelnek a címzett ízlési preferenciáinak, függetlenül attól, hogy a sötét, tejes vagy akár különleges ízesítésű lehetőségeket részesítik előnyben. Fontold meg a csokoládékészítő manufaktúrák választékának kínálatát, hogy különleges hangulatot kölcsönözz ajándékodnak.
Gyógynövényes fürdősó, levendula illóolajjal átitatva. Nagyszerű a fájó izmok enyhítésére, a bőr megnyugtatására és a stressz enyhítésére.
Illatos gyertyák: szeretem az illatos gyertyákat, segítenek megteremteni a hangulatot és kellemes illatokkal töltik meg a szobát.
Fürdőbomba ajándékkészlet: A kézműves fürdőbombák hidratálják a bőrt és pihentetik a lelket.
A házi kenyerek, pékáruk és csokoládék a legaranyosabb karácsonyi ajándékok, különösen, ha egy szép multifunkcionális kosárba csomagolják. Tökéletes ajándék akkor is, ha valami kicsit személyeset akarsz adni.
A csomagba ezen kívül kerülhet:
Üvegbe zárt sütemény alapanyagok
Aszalt gyümölcsök díszesen csomagolva
Forró csokis szett
Saját készítésű szószok
Saját készítésű tojáslikőr
Saját készítésű fűszerkeverék
Az egyik legszebb ajándékom az volt, amikor együtt sütöttünk és készítettünk tojáslikőrt a családtagokkal. Az élményalapú ajándékokat is nagyra becsülhetik, mivel ahelyett, hogy kerülgetni kell egy tulajdonképpen felesleges dolgot az életterünkben, az emlékek létrehozására összpontosítanak. A lehetőségek közé tartozhatnak koncertjegyek, múzeumbelépők vagy utalvány egy főzőtanfolyamra. Vedd figyelembe a címzett érdeklődési körét az élmény személyre szabásához.
Az ajándékok közé tartozhatnak olyan élmények, mint egy romantikus hétvégi kiruccanás vagy egy páros főzőtanfolyam. Összpontosíts a közös élmények és értékek tiszteletben tartására.
Bor és borkóstolás
A borral való megjelenés soha nem rossz ötlet. Ajándékozz egy üveget, amiről tudod, hogy szeretik, vagy akár egy boros készletet. De ajándékozhatsz élményt is, borkóstoló rendezvényre.
Szeretek családi élményeket adni és kapni, vagy lehetőséget adni arra, hogy olyasmit tegyenek, amit általában az ember nem biztosít saját magának.
Gyakran a szeretteikkel való egyszerű örömökben találják meg a legnagyobb értéket. Fontold meg a túrázást vagy akár csak egy kiadós sétát. Ha tudod, hogy valaki kirándulást tervez, fontold meg, hogy megajándékozod egy túrával, amelyen részt venne.
Az ünnep estéje, a sütik közös sütése és a fa díszítése lehet a legjobb ajándék, amit adhatsz.
Élmények
Amikor előre fizetsz egy eseményért vagy élményért, szerettednek emlékezetes kalandban lesz része és esetleg új készségekre és emlékekre tesz szert – amelyek mindegyike sokkal értékesebb, mint egy új iPhone-hangszóró vagy cipő. Ez egy átgondoltabb ajándék is, amely megmutatja, hogy időt szántál arra, hogy megtervezz nekik valamit, ahelyett, hogy egy újabb ajándékkészletet vásárolnál.
Élményajándékok például a következők lehetnek:
Színház- vagy koncertjegyek
Sporteseményekre szóló jegyek
Masszázs
Sárkányrepülés, sétarepülés
Hőlégballonos utazás
Ejtőernyőzés
Vadvízi evezés
Jegyek egy múzeumban megnyíló galériába
Filmek egy évig: A streaming szolgáltatások előfizetése praktikus, de gyakran figyelmen kívül hagyják mint ajándékokat. Még akkor is, ha az előfizetés már érvényben van, egy néhány hónapra szóló ajándékkártyát vagy egy frissítést mindig nagyra értékelünk.
Könyvek vagy tartalom előfizetések
Ha ajándékokat keresel a könyvek szerelmeseinek, fontold meg a könyv-előfizetéseket. A digitális előfizetések egy másik nagyszerű lehetőség, rengeteg online tartalomhoz lehet hozzáférni. Hangoskönyvek, podcastok és eredeti tartalmak széles választékát kínálja. Ez az ajándék bármilyen eszközön élvezhető és a hétköznapi tevékenységeket, például az ingázást vagy a napi házimunkát tanulási és szórakozási lehetőségekké alakítja.
A digitális könyvek tökéletesek, de a könyvek szerelmesei általában nem bánják a szép keményfedeles könyvet sem. Régi vágású szerettünk esetleg egy újság előfizetésnek is örülne.
Az e-olvasó is kiváló ajándék lehet a lelkes olvasók számára, mivel hozzáférést biztosít több ezer digitális könyvhöz egyetlen elegáns, hordozható eszközön, amely nem növeli a rendetlenséget. Az e-olvasók hosszú utat tettek meg az elmúlt években, olyan funkciókkal, mint az adaptív háttérvilágítás, a vízállóság és a hosszabb akkumulátor-élettartam.
Vezetett meditációk
Úgy tűnik, szinte minden héten megjelenik egy új tanulmány friss adatokkal, amelyek megerősítik a meditáció fizikai és érzelmi előnyeit. Mint olyasvalaki, aki naponta gyakorol – vagy legalábbis megpróbál gyakorolni -, tanúsíthatom, hogy ez segít kezelni a stresszt és jobban irányítani az érzelmeit és a gondolkodásmódját. De nem mindenki áll készen arra, hogy lótusz pozícióba ugorjon, és elkezdjen mantrákat mondani. Sok ember számára az irányított meditáció jobban segít összpontosítani.
Fotózás Az egyik legátgondoltabb karácsonyi ajándék, amit adhatsz, egy családi fotózás. A kamera mögött azt tapasztalom, hogy ritkán szerepelek a képeken a családommal. A professzionális családi fotózás tökéletes azoknak a szülőknek is, akik meg akarják őrizni az emlékeiket.
Élmények gyerekeknek A gyerekek (és a szülők) szeretik az állatkertekbe, akváriumokba, csobbanópadokba és gyermekmúzeumokba szóló jegyeket.
Úszásoktatás Egy másik figyelmen kívül hagyott, de rendkívül hasznos ajándék az úszásoktatás. Egyértelműen létfontosságú készség, az úszásoktatás minden korosztály számára praktikus. Az uszodabérlet ajándék adományozása sok szempontból segíthet. Ráadásul szórakoztatóak a gyermekek és felnőttek számára is.
Sport/hobbi
Az órák, felszerelések és még a sporteseményekre szóló jegyek is tökéletesek a sportolók számára. A hétvégi csoportos sportok még a kisgyermekeknek is nagyszerűek a szocializációhoz és a kulcsfontosságú csapatépítő készségek elsajátításához. Ahogy a gyerekek nagyobbak lesznek, imádni fogják kedvenc sportolóikat.
De fontolj meg más hobbikat is, például művészeti- vagy táncórákat.
Fitness-bérlet a fitnesz szerelmeseinek vagy azoknak, akik új edzésprogramokat szeretnének kipróbálni.
Tanfolyamok vagy műhelyek: Ösztönözd szeretteidet, hogy kövessék érdeklődésüket, iratkozzanak be a közeli stúdiók vagy műhelyek óráira. Legyen szó fazekasságról, festésről, táncról vagy akár főzésről, az órák szórakoztató és oktató jellegűek lehetnek bárki számára, hogy elmerüljenek hobbijaikban vagy új érdeklődési köröket fedezzenek fel. A fizikai műhelyek elősegítik a személyes kapcsolatokat és lehetővé teszik számukra, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, így emlékezetes és kifizetődő ajándék.
Főzőtanfolyamok Alternatív megoldásként egyesek többet főznének otthon, ha magabiztosabbnak éreznék magukat a konyhában. Amellett, hogy szórakoztató élményajándék az ínyencek számára, a főzőtanfolyamok valóban átalakíthatják a címzett és családja életét.
Ajándékkártyák
Keress ajándékkártyákat fenntartható vagy zöld vállalkozásoktól. Esetleg fontold meg ajándékkártya adását étteremre, gyógyfürdőre vagy kulturális eseményre. A gyakorlatiasságra és a címzett érdeklődésére összpontosítva biztosítja, hogy az ajándék javítsa a megajándékozott életét anélkül, hogy felesleges rendetlenséget okozna. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ajándékkártyák kibúvók, de gondoljátok át, hogy azok az emberek, akiknek mindenük megvan, egyértelműen tudják, mit akarnak. Miért erőltetnénk rájuk különböző felesleges ajándékokat? Az ajándékkártyával kényeztethetik magukat, amikor csak készen állnak rá.
Nem szégyen ajándékkártyát vagy ajándékutalványt vásárolni valakinek kedvenc üzletéhez vagy tevékenységéhez. Ez azt mutatja, hogy odafigyelsz a preferenciáira, miközben elismered, hogy szeret inkább magának vásárolni. Legyen szó kedvenc ruhaüzletükről vagy egy új étteremről, az ajándékkártya azt mondja a megajándékozottnak, hogy az ajándék valóban róla szól.
Ne arra gondolj, hogy milyen ajándékot adnál szívesebben, hanem vásárolj olyat, amilyet szívesebben kapnának.
Bébiszitter
A kisgyermekes szülőknek mindenkinél nagyobb szükségük van szabad éjszakákra – és nappalokra. Add meg nekik a lélegzetvétel ajándékát, hogy egyszer csak magukkal foglalkozhassanak. Felvehetsz egy olyan bébiszittert, akit ismersz és akiben megbízol. De ne feledd, hogy sok szülő szorong attól, hogy gyermekeit bárki másnál hagyja, mint akit ismernek. Akár felajánlhatod a saját szolgálatodat is.
Még akkor is, ha nem tervezel semmilyen programot a nappalukra vagy éjszakájukra, egy bébiszitter felvétele megadhatja szerettednek azt lehetőséget, amelyet keresett, hogy kijusson a házból egy kis énidőre.
Személyre szabott ajándékok
Ha valakinek már mindene megvan, a személyes utalás jelentheti a különbséget egy újabb ajándék és valami igazán jelentőségteljes között. Amikor rendelsz valamit, amit gravíroztál, hímeztél vagy más módon kifejezetten a címzetted számára terveztek, azt mutatod, hogy valódi gondolkodást és erőfeszítést tettél a tökéletes ajándék megtalálására. A személyre szabott ajándékoknak nem kell feltűnőnek vagy drágának lenniük. Néhány ötlet a kreativitás kibontakoztatásához:
Vicces zokni (fényképpel, névvel, speciális mintával)
Fontos dátumokat (például évfordulókat vagy születésnapokat) tartalmazó kulcskarika
Bőrből készült napló dombornyomott névvel vagy üzenettel
Személyre szabott ékszerek
Gravírozott borospoharak
Egy személyre szabott fa vágódeszka
Zajszűrő fejhallgató A zajszűrős fejhallgatók segítségével megoldható, hogy a külvilág zajaitól tökéletesen megszabadulva élvezhessük zenénket, ugyanakkor mi sem zavarjuk a kiszűrődő hangokkal környezetünket. Ideális tanuláshoz, utazáshoz és zenei próbákhoz is.
Kaparós térkép Amikor meglátogatsz egy országot, lekaparod azt a térképről. A listán szereplő utazási szerető számára szórakoztató ajándék. Nem tévedhet a kaparós térképpel, mint az egyik legjobb utazási ajándék férfiaknak vagy nőknek.
Lencsekészlet a telefon kamerájához A mobiltelefon-kamerák hosszú utat tettek meg a 2000-es évek közepe óta, vetekedve az egy évtizeddel ezelőtti teljesen digitális fényképezőgépek képminőségével. De van egy fő korlátjuk: az objektív. Nem terjesztheti ki nagyításra, és nem cserélheti le széles látószögű felvételekre. Szerencsére most már vásárolhatók mobiltelefon lencsekészletek. Másodpercek alatt zoom, nagylátószögű vagy halszem objektív pattintható a telefon kamerájára. Aprók és könnyűek, így tökéletesek azoknak is, akik az utazásaikat szeretnék fotózni.
Mini konyhai fűszerkert Nincs jobb, mint a friss fűszernövények a főzésben. De a lakókörnyezet nem mindenki számára tudja biztosítani a kiskertet. A megoldás: miniatűr konyhai fűszerkert, természetesen szigorúan azok számára, akik vágynak ilyesmire.
Vízszűrős zuhanyfej Ez a zuhanyfej egzotikus ásványi anyagokat tartalmaz, és úgy tervezték, hogy megőrizze a bőr egészségét. Szuper könnyen telepíthető és segít a vízmegtakarításban.
Szemüveg éjszakai vezetéshez A speciális kialakítású szemüveget éjszakai és ködben való vezetésre tervezték, de használható nappal is és bármilyen időjárás esetén. A speciális polikarbonát üvegeknek köszönhetően megakadályozza a túlzott megvilágítást, ugyanakkor javítja a fényérzékelést és csökkenti a szem megerőltetését.
Egyedi kuponok Készíthetsz saját kezűleg egyedi kuponfüzetet is. Kitalálhatsz különböző ötleteket. Így például beváltható lehet: egy délutáni szundira, közös vásárlásra, sétára, közös vacsorára, kutya szittelésre…stb.
Nagy örömet okoznál azzal is, ha Te is megosztanád ajándékötleteidet. Lehet ez az ajándékom Tőled?
Ahogy írtam is már többször, több, mint egy éve már, hogy családilag úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk minél nagyobb függetlenséget elérni a szokásos rendszerektől. Ez sok mindent magába foglal, egyik aspektusa az önellátás kérdése. Ezt a döntésünket az alapozza meg, hogy amíg régebben, ha pénzed volt, akkor választhattál minőségibb termékeket és szolgáltatásokat, mára ez már nem igaz. Igen, továbbra is vannak olcsóbb és drágább dolgok, de már a pénzedért sem kapod meg azt a minőséget, amiért fizetsz vagy fizetni szeretnél. Sajnos, nem is úgy néz ki, hogy a jövőben változna a helyzet.
Szeretnénk megosztani a tapasztalatainkat veletek, ezért mindent dokumentáltunk, ami ebben a folyamatban eddig történt. Hónapról-hónapra megjelent írásainkat megtaláljátok itt. Ahogy az idei évi bejegyzéseinkből is láthatjátok, ez az év – sok minden más mellett – arról szólt, hogy próbáltuk megteremteni az önellátáshoz szükséges feltételeinket. Nagy részben össze is jött és erre nagyon büszkék vagyunk. Természetesen van még hova fejlődnünk, hiszen sem egy popsival több lovat megülni nem lehet, sem egyszerre mindent megvalósítani ennek minden aspektusával és ilyen kis létszámmal, ahogy mi élünk. Mindenesetre számunkra ez már életmód lett, egy olyan életmód, amelyben az ember saját maga termeli meg vagy készíti el azokat a dolgokat, amelyekre szüksége van és kevésbé függ a külső forrásoktól, mint például a boltoktól, a szolgáltatóktól vagy akár a kormánytól. De ennek teljes megvalósítása még hosszú út lesz.
Az önellátás célja általában a környezetvédelem, az egészségmegőrzés, a pénzmegtakarítás, az önrendelkezés vagy a túlélés. Az kétségtelen, hogy legalább tudod, hogy mit eszel. Az önellátás mértéke viszont változhat attól függően, hogy mennyire akar valaki független lenni a társadalomtól és milyen erőforrásai vannak. A mi esetünkben is vannak korlátok, például sosem fogunk gabonát termelni vagy tejelő, illetve mézelő állatot tartani. Legalábbis most ezt gondoljuk.
Persze, tudom, hogy ez a fajta életmód, amit mi építünk nem mindenki számára megvalósítható, hiszen ehhez szükség van egy kertre, ahol zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket és más növényeket termeszthetünk, amelynek mérete függ attól, hogy hány embert akarunk ellátni és milyen sokszínű étrendet akarunk biztosítani számukra. Mi a kertünkben nem csak növényeket, de állatokat is tartunk, egyelőre a munkavállalóink mellett (kutyák és macskák) tyúkokat, de a későbbiekben még előfordulhat nálunk kacsa, pulyka, akár malac is.
Azonban az önellátás nem csak a kertészkedésről szól, hanem felölel egy csomó más dolgot is. Arról is szó van, hogy hogyan használjuk fel a megtermelt dolgokat. Mi saját magunk sütjük a kenyeret – igaz, kényszerből is, mert a cöliákia mellett egyelőre ez a legjárhatóbb út. Gyümölcsöt dolgozunk fel – bár az idén sajnos nem sok volt – és zöldséget savanyítunk. Tervem, hogy a jövőben a ruhákat is magam varrom – ezt is csináltam már, igaz, évekkel ezelőtt-, mostanában viszont az viszi el az erre fordítandó időt, hogy barkácsolunk, magunknak készítjük vagy mi újítunk fel bútorokat vagy eszközöket és még sok más dolgot is. Most leginkább arra van szükségünk, hogy megteremtsük az önellátás feltételeit fizikailag. Igyekszünk minimalizálni a hulladéktermelést és újrahasznosítani vagy komposztálni a maradékot. Odafigyelünk arra, hogy a lehető legkevesebb csomagolási hulladékunk legyen. Ez az életmód arról is szól, hogy tanulunk és fejlődünk folyamatosan, hogy jobban megismerjük a környezetünket, a természetet és persze önmagunkat.
Az önellátás tehát nem könnyű feladat, a nehézségeinkről is írtam már többször, de sok előnnyel jár. Nagyon élvezzük a friss és egészséges ételeket, amelyeket saját magunk készítünk el. Tényleg tudjuk mit eszünk és amit mi termelünk, az nem tartalmaz hozzáadott anyagokat, ízfokozókat és állag javítókat, a húsok nem vizesek és minden abban a formában áll rendelkezésre, ahogy mi előkészítettük a felhasználásra, tehát számunkra a legkényelmesebb. Mivel komposztálunk, és kutyáink és macskáink is vannak, élelmiszer-hulladékunk nincs. Minőségileg pedig egyértelműen jobban járunk.
Az sem elhanyagolható, hogy büszkeséggel töltenek el minket az eredményeink és maguk az alkotói folyamatok is. Az önellátó gazdaság felépítése ugyan nem kevés pénzbe, időbe és energiába kerül, de ezek egyszeri vagy hosszú távra szóló befektetések, ugyanakkor meglepően sokat tudunk spórolni is így, emellett talán az ökológiai lábnyomunk is csökkent valamelyest. Reményeink szerint így függetlenebbé és ellenállóbbá válhatunk a válságokkal szemben is.
Messze vagyunk még az általam megálmodott kerttől, de apró lépéseket már sikerült tenni ebbe az irányba. A gazdaságunk már “nyomokban” kezd hasonlítani ahhoz, amit szeretnék, de persze van még vele munka bőven. Ez tényleg folyamatos jelenlétet és munkát igényel. Az a célunk, hogy erősítsük az ember és a természet harmóniáját, egyúttal teret engedjünk a kreativitásunknak. A kertünk egy olyan hely, ahol összekapcsolódunk a földdel és egymással, és ezzel is hozzájárulhatunk egy jobb világ építéséhez.
Sokféle növényt termelünk, zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények, virágok és más dísznövények is képviseltetik magukat. Nagyon kevés vegyszert használunk, inkább természetes és ökologikus módszereket alkalmazunk. Alkalmazzuk a permakultúra, az agroökológia, az organikus gazdálkodás és más fenntartható mezőgazdasági módszereket a termeléséhez és az élelmiszer-biztonsághoz. A kertünk nem csak a növényeink otthona, hanem a kertben élő állatokat is tiszteletben tartja; a méheket, a madarakat vagy a pillangókat.
Ugyanakkor ez a kert nem csak egy hely, ahol növényeket termesztünk, hanem egy olyan hely, ahol mi is élvezhetjük a természet szépségét és nyugalmát. Igyekszünk telepíteni olyan elemeket is, amelyek javítják az életminőséget és a közérzetet, mint például napernyők, padok, hinták. Szeretném, ha a kertünk végül olyan lenne, amely teret ad a pihenésnek, tanulásnak, alkotásnak vagy akár játéknak is.
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal is! Örömmel venném, ha megosztanátok velünk tapasztalataitokat, ha van bármilyen kérdésetek, véleményetek, akkor írjatok hozzászólást.
Összhangban vagyunk az elveinkkel, ezért folyamatosan szem előtt tartjuk az újrahasznosítást is. Nem annyira pénzügyi megfontolásból, bár mi sem vagyunk a saját pénztárcánk ellensége, hanem egyszerűen a fenntarthatóságon túl, sokszor nem találunk az üzletekben az igényeinknek megfelelő dolgokat. Van, amikor egyszerűen nincs is, máskor pedig annyira irreális áron, amit épeszű ember nem szeretne megfizetni. Mindenesetre nagyon sokszor jutok arra a megállapításra, hogy jobb, ha megcsináljuk magunknak, amire szükségünk van, legalább az is kiderül, hogy tényleg ezt szeretnénk-e és ha igen, akkor a későbbiekben beszerezhetjük magunknak a gyártói verziót is. Az elkészítés részleteit az újabb projekteknél majd megosztom, egyelőre inspirációnak szánom azt, amit régebben készítettünk.
Konyhafelújítás újra
Már korábban volt szó arról, hogy felújítottuk a konyhát, most ez megint időszerűvé vált. Nem nagyon örültünk, de a kényszer nagy úr.
Szóval adott volt már az alap, amit nagyon szerettünk, nem is volt régi, igazán kibírt volna még néhány évet. Kicsit lejjebb görgetve megtalálod a kiindulási állapotot. De a klíma és a körülményeink változása miatt kénytelenek voltunk a konyhát is szigetelni, amit ugyanúgy oldottunk meg, mint korábban a szobában – belülről. Igen, tudjuk, hogy szakmailag sok szakember sok mást mond, de pont a szakemberek tanácsai miatt tartottunk ott, hogy ezt muszáj volt megcsinálnunk. Amennyiben rájuk – és nem a saját tapasztalatainkra – hallgattunk volna, akkor sokkal drágább és rosszabb megoldásokat alkalmaztunk volna a házunkra, mint így. Viszont ott tartottunk, hogy vagy jelentős pénzt költünk arra, hogy visszacsináljuk, amit a szakemberek elszúrtak, vagy kezdünk valamit a kialakult helyzettel. Végül ez lett a megoldás.
A falakon olyan mértékben csapódott le a pára (korábban az volt a gond, hogy túl száraz volt a klíma a lakásban), hogy a tűzhely mögül kifolyt a víz a konyha közepére (nem, nincs a környéken vízvezeték, ami folyhatna). Persze, ezzel megjelent a penész is, amit korábban hírből ismertünk csak. Hiába szereztünk be ipari párátlanítót, hiába szorította ki a levegőt, a falak továbbra is párásodtak.
Szóval, belső szigetelést ragasztottunk a falakra, ez már bizonyított több helyen is. Ezt lefestettük és persze akkor már átrendeztük az egész konyhát, hogy több helyünk legyen, illetve jobban elférjünk. Amit mindig javasolnak egy konyhában, a mosogató-tűzhely-hűtőszekrény háromszög nagyon jó egy egyszemélyes konyha esetén. Mi viszont mindketten főzünk és van amikor egyszerre, így már ez kényelmetlen, mert általában kerülgetni kell egymást. Szóval dobtuk ezt az ötletet is és átstruktúráltuk az egészet.
A nagyon nagy étkezőasztalunkat, ami mellett oldalazva fértünk csak el, átminősítettük konyhapultnak, így a fal mellett kevesebb helyet foglal és jól lehet rajta dolgozni. Ezzel nagyon sok hely felszabadult középen, most kényelmesen lehet mozogni.
A sarkokba infra fóliát tettünk le, hogy ez is segítse a falak szárazon tartását.
A hűtőt átköltöztettük az átellenes sarokba, ahol régen a tálalószekrény volt.
A tálalószekrényt befordítottuk az újonnan kinevezett pult elé, így kevesebb helyen fogja le a légáramlást a fal előtt. Így sikerült egy kis külön étkezőt létrehozni, ami kettőnknek elég. A kis asztalt kinyitva még vendéget is tudunk fogadni.
Meglepődtünk azon, hogy még egy plusz asztal is befért ezzel az elrendezéssel.
Ha már nekiálltunk, lecseréltük a konyhában a csempematricát és újra fóliáztuk a pultokat is. A szekrényekhez nem nyúltunk, mert azokat korábban fóliáztuk (szintén megtalálható lejjebb) és arra most nem volt szükség.
Mivel a munkánk miatt csak esténként tudtunk dolgozni és heti több estét is elvittek más ügyek, nagyon lassan haladtunk, de talán ez nem is volt baj, mert így legalább minden fázis után rendesen ki tudott száradni minden. Majdnem egy hónapig tartott ez a projekt, november végén kezdtük el és december 23-ra végeztünk. A képek is akkor készültek el, amikor már berendezkedtünk, de még rumli volt, mert azért sok mindennek meg kellett találni a helyét az új elrendezésben. Viszont mióta készen lettünk, tényleg élmény használni a konyhánkat.
Miután már annyi mindent csináltunk a két kezünkkel, nem volt kérdés, hogy a szoba szigetelését is mi fogjuk megcsinálni. Elég sok tervezést és szervezést igényelt a dolog, tekintve, hogy úgy ragasztottunk és festettünk, hogy közben benn is kellett laknunk. Az otthonunk nagyon kicsi, így igazi kihívást jelentett a projekt, de szerencsére simán vettük az akadályokat. Ami a szigetelőanyagot illeti, sajnos nem tudtunk beszerezni polifoamot, amit eredetileg terveztünk. Ez számomra csalódás és meglepetés volt, hogy sehol nem lehet kapni belőle olyat, amilyet szerettünk volna. Még a gyártók is csak hitegettek, hogy majd lesz. De erre mi sajnos nem értünk rá, így elkezdtünk alternatív lehetőségeket keresni. Kiderült, hogy a laminált parketta alá való szigetelőanyag is megfelel a célnak, így azt ragasztottunk a falra. Tettünk fel stukkót is, mert így befejezettebbnek tűnik az egész.
Festéknek mi mindig mindenhol a Platinumot használjuk, most is így volt, a falra az általunk nagyon kedvelt Vasvirág szín került, míg a plafont fehérre festettük. A szekrénysort szétbontottuk, mert azt akartuk, hogy az egész szoba levegősebb és könnyebben takarítható legyen.
Sajnos a kis lakások átkával mi is küzdünk, ha valami elöl marad, mindjárt úgy tűnik, hogy nagy rumli van. Annak örülök, hogy a szoba átrendezésével elég sok helyet tudtunk felszabadítani, így tágasabbnak tűnik a lakás is.
A legjelentősebb és legnagyobb projektünk a vendégházunk volt. Igaz, itt „hozott anyagból” dolgoztunk, ami azt jelenti, hogy az épület már megvolt. Előtte fényképeket nem fogok feltenni, mert annyira borzalmas állapotok voltak, amit nem szeretnék megosztani.
Szóval, első lépésben alaposan kitakarítottunk, ami hónapokig tartó munka volt, tekintve, hogy a munkahelyünk mellett csak hétvégén értünk rá. A mosás, fertőtlenítés, glettelés után elgondolkodtunk, hogy hogyan csináljuk. Tudom, hogy a legjobb lett volna mindent leverni, de annyira masszívan állt minden a helyén, még ha rém ronda is volt, hogy nem érte meg. Így aztán minden kapott egy takaros ráncfelvarrást.
A tetőtérbe visszaszereltük a korlátot a lépcső mellé a későbbi balesetek elkerülése érdekében. Kifestettünk, nád zöld színt választottunk ide.
A képen látható székek még a szocialista bútoripar remekei, olyan masszívak, hogy elég volt leszedni róluk a régi kárpitot. Ezt is lefestettük és kapott 5 cm vastag új szivacsot is az új ekobőr kárpit alá.
Az ágyak raklapból vannak, a fal színét kapták, de nincs jelentősége, általában úgysem látszanak. Mivel a raklap nem szabvány ágyméret, ezért a matracokat méretre csináltattuk hozzájuk. Az egyik ágy 120*200 cm, a másik 80*190 cm. Így ugyan két személyre engedélyeztettük a működést, de kényelmesen el lehet férni.
Alul a konyha és a fürdőszoba található, a csempéknél gondolkodtunk nagyon, hogy mit csináljunk, de eszük ágában sem volt lejönni, még ha lukat akartam fúrni bele, ahhoz is erősebb fúrógép kellett. Szóval, „ami működik ne piszkáld” alapon inkább csempefóliával lehúztuk az egészet, még ott is kiegészítve, ahol eredetileg nem volt csempe, mi pedig szükségesnek láttuk, hogy legyen.
A képeken látszik a bojler is, amit le akartunk cserélni, de amikor szakember meglátta, felvisított, hogy „le ne cseréld”! Merthogy nagyon megbízható, jó minőségű és nagyon megéri felújítani. Így aztán felújította, mi meg lefóliáztuk azt is, hogy ki is nézzen valahogy.
A falakat sárga színűre festettük, ami hozzáad egy napsütötte hangulatot.
A szekrényeket fent is és lent is nagyon alapos fertőtlenítésnek vetettük alá, majd azokat is lefedtük bútorfóliával, mert ahány darab, annyiféle méret, szín és stílus volt jelen az épületben. Persze, a bútorok legnagyobb részét így is kidobtuk.
A konyhában ugyanazt a csempematricát használtuk, mint a fürdőben, így ugyan nem lett nagyobb az egész, de legalább egységes képet mutat. A szekrények itt is a régiekből lettek felújítva, átalakítva és fóliázva.
Az udvaron a kerti padok kaptak új deszkákat és persze festést is. A festést úgy látom, hogy minden tavasszal frissítenünk kell. A teraszon nem csináltunk semmit, viszont ide is került egy újabb pad, hogy többen is el lehessen férni.
Nem kis munka volt, közel két évig dolgoztunk rajta. De megvan és már lehet foglalni is. Ha szívesen megnéznéd, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha van kedved eltölteni itt pár napot, akkor használd a foglalási naptárunkat: Foglalás – Rovinport
Nem akartam a tea- és kávéfőzőket, a vizeskancsókat és a szódagépet a konyhapulton tárolni, mert elég kevés a helyünk, ezért azt találtam ki, hogy átalakítom a tükrös fésülködő asztalomat tálalóvá. Nem volt semmi baj az eredeti konstrukcióval, csak éppen nem fért el sehova abban a formájában. Ezért leszereltem a tükröt meg a polcot (ebből egészen kiváló fűszerespolc lett a konyhapulton) és lefóliáztam az asztal részét. Betettem a konyhába, így most mindennek van helye és kényelmesen tudjuk használni a berendezéseket is. A fóliázáshoz maradék öntapadós bútorfóliát használtam.
Ilyen volt fényképekkel nem tudok szolgálni, mert ez is egy korábbi projektem volt, de hogy milyen lett, azt meg tudom mutatni:
Az ágyunk az idei év jelentős projektje. Csináltunk már ilyet, Gombán a Fészek Vendégházunkban is raklap ágyak vannak. Viszont itthon többet és másképp kellett szabni. A végeredmény egy nagyon masszív és stabil ágy lett, ami gyakorlatilag bármit kibír. Azon lehet vitázni, hogy nem lett volna-e szebb egy boltban vásárolt ágykeret, de ahogy a képeken is látszik, ennek nincs jelentősége, hiszen semmi nem látszik belőle.
Mérete 140*200 cm, elkészítéséhez 7 db raklapra volt szükség, jó alaposan összecsavaroztam, ehhez lemezeket használtam. A festéshez olyan festéket használtunk, ami műanyag bevonatot képez a felületen.
Ami számunkra nagyon fontos, hogy a filozófiánk szerint ezt is a saját két kezünkkel fenntartható módon, hulladékmentesen készítettük.
Miután ebbe a házba költöztünk, az első projektek között szerepelt a járda, ugyanis nagyon gyorsan rájöttem, hogy nem szeretném a sarat még a teraszra sem felhordani, nem még a lakásba. Éppen elkészült a kerítésünk tetejének és kúpjainak a cseréje, a maradék anyagból pedig sikerült összepuzzlezni a járdát is. A hézagokat egyszerűen homokkal szórtam fel.
Végül egészen jól sikerült és sikerült kivinni a kapuig. De akkoriban még tényleg nem gondoltuk, hogy fotózni kellene a műveinket, ezt nézzétek el nekünk.
Akkoriban még nem gondoltuk sem azt, hogy lesznek komolyabb projektjeink, sem azt, hogy amit csinálunk, azt bárhova is feltöltjük majd, de azért néhány képet sikerült találnom. Az első kép az „előtte” helyzetet mutatja meg, a másik kettő pedig az „utána”. Igazából ez csak egy festés volt. Alulra a falra sima habszivacs profilokat ragasztottunk és azt festettük le iringó színű festékkel. Ezt a színt egyébként azóta sem gyártja a gyártó legnagyobb bánatomra, mert tettem volna belőle máshova is. A felső rész ugyanazzal a márkájú falfestékkel lett lefestve, a szín neve vasvirág, világos capuccino hatású a szín. Végül feltettünk egy fotótapétát, mert nekem oda mindig hiányzott egy ablak, de fizikailag nem tudjuk megoldani, mert a sufniba nyílna, ennek meg nyilván nincs értelme.
Ti csináltatok már hasonlót? Szívesen vesszük, ha megosztjátok a tapasztalataitokat!
A konyhaszekrényen elég sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen vele. Egyrészt tulajdonképpen tetszik, másrészt meglehetősen masszív. Viszont a gyári fóliát elkezdte ledobálni magáról. Visszaragasztani nem lehetett, mert semmilyen ragasztót nem tűrt meg, ledobott mindent. Végül úgy döntöttünk, hogy nem cseréljük, hanem fóliázzuk. A képek az elkészülés sorrendjében haladnak, a kiinduló állapottól a teljesen kész konyháig. Kétféle bútorfóliát használtunk, felülre fehér faerezetű mintás került, alulra egyszínű szürke. A pult gránitmintás, de amíg 2 év távlatából a többi fólia úgy néz ki, mintha most fejeztem volna be a munkát, a pultot már újra kellett fóliáznom és már ez is megkopott. Igaz, „nagy konyhát” viszünk, de pont ezért is fontos, hogy szép legyen, hiszen sok időt töltünk itt. Gondolkodom rajta, hogy megpróbálkozom csempe fóliával rá, hátha az strapabíróbb. Mint látjátok, a háztartási alkalmazottakat (hűtő- és mosogatógép) is lefóliáztam, ez is jól sikerült, a mosogatógép szerelő először meg sem látta a gépet amikor jött karbantartani, annyira belesimul a környezetébe.
A fóliázás ugyan nem kis munka, de nem különösebben bonyolult, csak fóliára, simítóra (én egyszerűen egy torta spatulát használtam), sniccerre és egy jó hajszárítóra volt szükség. Azt gondolom, hogy egy ilyen projektbe bárki bátran belevághat, még különösebb kézügyesség sem kell hozzá.
A teraszról „előtte” képek nem állnak rendelkezésre, de itt nem is módosítottunk sokat. A teraszon a mentett és problémás kutyánk lakik, akit bizony nem lehet elköltöztetni onnan, igaz, nem is akarjuk, mert már nagyon öreg és nem szeretnénk újabb törésnek kitenni. Így a teraszt egyelőre betonfestékkel festettük le, valamint körbe barikádoztuk maradék raklapdarabokkal mindenki biztonsága érdekében.
A képek kora tavasszal készültek, nyáron teljesen benövi a teraszt a szőlő kellemes árnyékot nyújtva a kint tartózkodáshoz.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.