Ismét eljött az ősz. Vannak még meleg napok, de egyre határozottabban őszies az idő. Az első félév űzöttsége után a nyár második fele már viszonylag nyugodtan telt nálunk. A gazdálkodásban csak a törődés, a locsolás, a gazolás és a termények beszedése volt a feladat. A tyúkjaink is úgy tűnik, végre magukra találtak, vagy a fenyegetéseim hatására – miszerint fenem a kést – magukba szálltak, de igen szépen termelnek és szökés sem volt a tyúkudvarból.

Még nyaralni is eljutottunk. Igaz, alaposan meg kellett szervezni, hogy itthon is rendben menjenek a dolgok és így is csak egy hét volt, de az már nagyon kellett. Igaz, az élet is megint hozta a formáját, a szabadság ideje alatt egyszerre ment tönkre a mosógép és a mosogatógép. A hűtő csak azért nem, mert nyár elején vettünk újat, hogy megelőzzük a váratlanul történő tönkremenést. Gondoskodtunk arról is, hogy édesanyám el legyen látva, amíg nem voltunk itthon és természetesen az egy szál megmaradt veterán kutyánkról is. Sajnos az idén is veszítettünk el állatot, így most csak a mentett kutyánk maradt meg, de ő is már 18 éves. Úgy tűnik, hamarosan vérfrissítésre lesz szükség. Nehezen viseljük a macskák hiányát is, az ősz abban is megmutatkozik, hogy elindultak a rágcsálók a házak irányába. De ősszel már nem hozunk fiatal állatot, majd tavasszal vagy nyár elején, ahogy sikerül. Addig magunk gondoskodunk a rágcsálók távoltartásáról. Mindenesetre úgy tűnik, az állatok nagyon készülnek a télre. Egyszerre jelentek meg az egerek és a patkányok és a kutya is teljes bundaváltásban van, ami évek óta nem fordult elő. Régen ez nagy telet jelentett volna, most nem tudom, mit éreznek.

Valószínűleg azért nem is foglalkoztunk nagyon semmivel a nyáron, mert benne volt már az évek óta halmozódó kimerültségünk is. Igaz, az otthonunkban ismét voltak átszerveződések, de ez nem a belső tereket érintette, hanem a külsőket. De így építjük az életünket és a gazdaságunkat folyamatosan. Azért a konténer rendelést idén sem úsztuk meg és most is úgy tűnik, nem ez volt az utolsó. Szóval az, hogy nem nagyon csináltunk semmit, azért nem egészen igaz, inkább csak az előző évekhez és az év első feléhez viszonyítva volt így. Tény, hogy végre sikerült lazábban élni a nyáron és nem is nagyon kerestük, hogy mivel kellene haladnunk, de azért nem lógattuk a lábunkat sem. Lehet, hogy ez már közelít a normalitáshoz?

A betakarítások nagyrészén túl vagyunk, már csak a petrezselyem és a sárgarépa van kint. Viszont végre a kert kialakításának is neki tudtunk fogni. Örülök, hogy még most ősszel, mert tavasszal szerintem megint az fog történni, mint eddig általában, hogy mire esedékessé válik mondjuk a fatelepítés, már minden tele lesz veteményezve.

Az elburjánzott málnást alaposan megritkítottuk és irányba állítottuk, mert mellette fog futni az út az ágyásokhoz. Elterveztük, hogy milyen bogyósokat és gyümölcsfákat fogunk telepíteni, de ezekről majd akkor írok bővebben, amikor már a helyükön lesznek, mert ugye ember tervez…. Mindenesete a komposztkihelyezés és a mulcsolás már mehet, ez lesz a következő lépés.

Az időjárás változása és az idő megtette a magáét, idén ősszel öt gyümölcsfát kell kivennünk sajnos, ezekből fogunk pótolni valamennyit. A mi talajunkon addig bírják a gyümölcsfák, amíg a gyökerül el nem éri az agyagréteget, ami a termőréteg alatt van. Ezt követően sajnos mind kiszáradnak, klímaváltozás nélkül is. Viszont, ha most új fákat telepítünk, öt-tíz évig azok meglesznek. Amelyik szerencsésebb helyre kerül, talán tovább is.

Ami a továbbiakat illeti, szeretnék végre élni az ősz örömteli lehetőségeivel is. Piknikezést, kirándulást, szüreti fesztivált, őszi dekorációkat értek ez alatt. Szóval kicsit megélni az élet szebbik oldalát. Jó lenne végre ezekről is írni, nem mindig a munkáról.

Örömmel vennénk kedves olvasóink, ha megosztanátok velünk, hogy milyen őszi programokat terveztek, szerintetek mit érdemes megnézni, hol érdemes lenni az idén ősszel.

Vélemény, hozzászólás?